Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 24/10/2008
Tematica: transformarea sistemului electoral – problematica reprezentării minorităţilor în parlament
Categoria articolului: reportaje
Autorul articolului: Vass Attila
Titlul articolului: Székelyföld esete a szórvánnyal
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2108&cikk=80126


Numele cotidianului

Articolul:

Az elmúlt napokban az RMDSZ szórványképviselői állásfoglalást hoztak nyilvánosságra, amelyben felhívják a figyelmet, hogy a szövetség ellenében induló független jelöltek megfoszthatják a szórványrégiók magyarságát a parlamenti képviselettől.

Idézek az állásfoglalásból: „Az új, egyéni választókerületes szavazási rendszer alapján történő voksolásra való tekintettel az a tény, hogy számos erdélyi - székelyföldi településen független jelöltek indulnak képviselői és szenátori mandátumok megszerzéséért az RMDSZ jelöltjeivel szemben, minden korábbinál nagyobb veszélybe sodorja az általános magyar érdekképviseletet.

Mint a szórványmagyarság felelős képviselői, kötelességünknek érezzük felhívni a magyar választópolgárok figyelmét arra, hogy a függetlenekre leadott szavazatok amellett, hogy a román pártok jelöltjeinek kedveznek, képviselet nélkül hagyhatják azokat a szórványmegyéket, amelyek eddig parlamenti képviselettel rendelkeztek.

A függetlenek által elvitt szavazatok a szórványrégiók magyarságát fosztják meg attól a parlamenti képviselettől, amely sajátos helyzetük vonatkozásában, megmaradásuk zálogát jelentheti.”

Bár méltánytalan, mégis érthető, hogy a szórványképviselők állásfoglalása nem gerjesztett vitát az erdélyi magyar közéletben – hiszen függetlenek máskor is indultak, mondhatnánk, ez azonban egyértelmű jelzés arra nézve, hogy a szórványban élő magyarokat élénken foglalkoztatja, mi több, aggasztja, hogy mi történik a Székelyföldön, és az elmúlt tizennyolc év tapasztalata kétségtelenül őket igazolja.

Ugyanis, a látszat ellenére, a székelyföldi függetlenek kérdése valójában nem a Székelyföldről, hanem alapvetően a szórványmagyarokról szól. Másképpen fogalmazva: a székelyföldiek választói magatartása mindig is jelentősen, mondhatni, döntő módon befolyásolta a szórványban élők helyzetét, választási esélyeit, és ez az egyfajta függés most, az egyéni kerületes választási rendszer bevezetésével, tovább erősödik.

Az új választási rendszer szerint ugyanis ahhoz, hogy egy jelölt megnyerje a választásokat az adott választási körzetben, egyszerű többségre, azaz a választásokon résztvevők szavazatainak felére és még egy szavazatra van szüksége.

Székely Nemzeti Múzeum

Fotó: Mihály László

A szórványképviselők erre próbáltak figyelmeztetni: előfordulhat, hogy egy-két székelyföldi mandátum esetében nem lesz meg a fele plusz egy szavazat, ugyanis egy gyenge választási részvétel esetén, a független vagy román pártok színeiben induló magyar jelöltek elvihetnek annyi szavazatot, hogy az egyébként egyedüli esélyes RMDSZ-jelölt ne kapja meg a szükséges szavazatszámot, és akkor ennek mandátumát, honnan máshonnan, mint a szórványmegyékből származó szavazatokkal kell „kipótolni”.

Ez azt jelenti, hogy egy adott székelyföldi mandátumot a szórvány „ment meg”. Természetesen önmaga rovására, hiszen ezáltal saját jelöltjeinek esélyei romlanak, és rossz esetben ezzel a bejutás elméleti lehetősége is megszűnik. Az egyéni kerületes választási rendszer tehát elsősorban nem a székelyföldi képviseletet veszélyezteti, hiszen itt az RMDSZ jelöltjei – szinte bizonyosan – megnyerik a versenyt, habár egy gyenge választói részvétel esetén az RMDSZ ellenében induló független jelöltek itt is elérhetik, hogy akár román párt jelöltje nyerjen.

A nagy veszély mindenekelőtt a szórványra leselkedik, mert megfordulhat a trend: ezúttal nem a nagy, magyar szavazóbázis, Székelyföld viszi be a parlamentbe a szórványt, hanem fordítva, a szórványmagyarok szavazatai pótolják fel a székelyföldi mandátumokat, és ezzel – minden valószínűség szerint – feláldozzák saját képviseletüket.

Ezért merül fel egyre erőteljesebben a Székelyföld felelőssége: ha az itt élő magyar közösségek nem szavaznak egységesen és az országos átlagnál nagyobb arányban, nagy az esélye annak, hogy például Arad, Hunyad, Máramaros, Temes vagy Beszterce megyékben egyáltalán nem lesz RMDSZ-képviselet, de gyengülhet Kolozs, Szilágy és más megyék képviselete is.

A székelyföldi választási verseny tehát – a kialakult látszattal szöges ellentétben, a választási mód természetéből adódóan – nem a pluralizmusról, nem a politikai nézetkülönbségek szabad ütköztetéséről, nem a „választás szabadságáról” szól, hanem valójában a felelősségről: arról, hogy a Székelyföldnek jól kell teljesítenie és többletszavazatokat kell hoznia, nem pedig elvennie azokat a támogatásra váró szórványtól.

A jelenlegi arányos képviselet megőrzéséhez alapvetően az szükséges, hogy mindazokban a választókerületekben, amelyekben a magyarság többségben van, az RMDSZ jelöltjeinek meg kell szerezniük a fele plusz egy szavazatot.

A törvény furcsa következménye, hogy amennyiben ez nem sikerül, az illető mandátum „felpótolásához” jóval több szavazatot kell elvenni az országos kosárból, mint amennyi szükséges lett volna egyébként a fele plusz egy szavazat eléréséhez, hiszen ezt a szavazatszámot nem a választásokon az illető kerületben résztvevők száma, hanem a bejutási küszöböt átlépő pártokra leadott összes szavazat alapján számolják ki, és ez borítékolhatóan magasabb lesz. Ha például a jelöltnek az illető kerületben az egyszerű többséghez elegendő lett volna még kétszáz szavazat, kipótolás esetén az országos kosárból akár tíz-húszezer szavazatot is elvihet.

És itt merül fel a „független jelöltek” felelőssége is, bár ez mindenekelőtt emberi, erkölcsi kérdés: a függetleneknek sem a szórványban, sem a Székelyföldön nincs esélyük mandátumot szerezni (és ezt ők is nagyon jól tudják), de azt a látszatot kívánják kelteni, hogy ez egy egyszerű demokratikus gyakorlat, holott – és ehhez nem kell szórványmagyarnak lenni, hogy megértsük – egy jóval súlyosabb kérdésről van szó.

Ha függetlenek, akkor viseljék ennek személyes felelősségét. Valójában ezek az emberek egyet érhetnek el, és nagy valószínűséggel ez is a céljuk: meggyengíteni a magyar képviseletet.

A felelősség kérdése természetesen nem ennyire fekete-fehér: Székelyföld valóban felelős a szórvány magyarságért, de a szórvány is felelős a Székelyföldért. Azt mondhatjuk, hogy mindenki felelős mindenkiért, és minden magyar közösség – éljen tömbmagyar vidéken vagy szórványban – egymásra van utalva ebben az alapjában véve román–magyar választási versenyben.

A szórványmagyarság – Székelyföld viszony tehát mindenképpen megérne egy közvitát, bár ez csak egy elméleti okfejtés lehet: hiszen a legutóbbi helyhatósági választások eredményei azt mutatják, alig valószínű, hogy a Székelyföld szavazatot vinne a szórványtól. Az egyre hangosabban megfogalmazott aggodalmakra és a felelősség kérdésére is viszont csak november 30-án kapunk majd választ.

A szórványmagyarok is, a székelyek is és a függetlenek is. Mi, mindannyian.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.